Konyhatervezés az alapoktól

Álmai konyhájának minden részlete alapos tervezést igényel. A konyha az otthonunk egyik legtöbbet használt helyisége, éppen emiatt a funkcióit a szokásainkhoz érdemes kialakítani.
A kialakításban olyan tényezők játszanak fontos szerepet, mint a helyiség mérete, a bútor anyaga, a gépek mérete és száma. A tervezés és kivitelezés során érdemes meghatározni egy költségkeretet. Egy konyha tervezésénél a fantáziánknak csak a költségkeret szabhat határt. A konyha egy hosszú távú beruházás, ezért célszerű a tervezést és a kivitelezést egy szakemberre bízni, aki több éves szakmai tapasztalatával olyan tanácsokat és ötleteket tud adni, amire az emberek nem is gondoltak.

A konyha tervezésénél a következő pontokat érdemes alaposan átgondolni:

• A konyha pontos mértének a meghatározása. – Érdemes a konyha alapterületével arányos méretű gépeket konyhai elemeket választani. Értelemszerűen egy kisebb alapterületű konyhába kevesebb vagy kisebb méretű gépek férnek be, míg egy nagyobb alapterületen több gép választható mennyiségben és méretben is. Ami nem hiányozhat egy konyhából az a mosogató, hűtő és a tűzhely. Ezen felül beépíthető még szag – és pára elszívó, mosogatógép és mosógép, sütő, beépíthető kávéfőző, mikrohullámú sütő és sima sütő.
• Munkavégzés kialakítása. – A konyhai tevékenység során a legtöbbet használt három dolog közé tartozik a mosogató, a tűzhely és a hűtőszekrény. Érdemes ezeket a tervezés során olyan távolságra elhelyezni egymástól, hogy könnyen és egyszerűen megközelítő legyen. Fontos szempont itt az is, hogy jobb vagy balkezesek vagyunk.
  Napjainkban előtérbe került a beépíthető sütő és mikrohullámú sütő, melynek beépíthető magasságát szintén az ügyfél felhasználási igényeire szabjuk.
• Munkapult tervezés.  – Szabvány szerint a 86-90 cm az ajánlott méret egy munkapult tervezésénél. Ez azonban nem egy kőbe vésett szabály. Egy konyhát általában nem egy személy használ. A testmagassággal arányosan kell meghatározni a pult magasságát, hogy az minden helyzetben kényelmes legyen a használat során.
  A munkapult mélysége standard 60 cm azon az oldalon, ahol a mosogató és a tűzhely helyezkedik el. A kettő közötti távolság 60-80 cm között kell lennie, valamint a tűzhely két oldalán érdemes legalább 40 cm távolságot hagyni.
  A pultok elrendezésénél mérettől függően választhatunk kétsoros, G, U vagy L alakú kialakítást és konyhaszigetet is. A pultok között a 100-120 cm az ideális távolság, amit érdemes szem előtt tartani, ha kényelmesen szeretnénk mozogni a konyhai tevékenységeink során.
• Falra szerelt szekrények/polcok. – A munkapult és a szekrények/polcok közötti távolság 50-60 cm között van. A szekrények mélysége 30-32 cm. A felső polcokat álló helyzetből kényelmesen élérjük ennek köszönhetően. Azonban minden esetben érdemes figyelembe venni az egyének magasságát és igényeit a tervezés során. A páraelszívó a tűzhely felett 60-70 cm-es magasságban van beépítve a szekrények között.
• Az ajtók és fiókos elemek aránya. – A főzőfelület közvetlen közelében érdemes elhelyezni azokat fiókokat, melyekben a főzéshez elsődlegesen használatos eszközöket tároljuk. Ez lehet a főzőlap alatt, vagy a két oldalán, kinek melyik a praktikusabb.
  A következő, amire érdemes a kialakítás során figyelni, hogy az edények és tárolók is azokban a szekrényekben kapjanak helyt, ahol gyorsan elérhetőek.
  A tányérokat és poharakat, valamint azokat az eszközöket, melyet ritkább esetben használunk egy főzés során, annak kialakítása általában a falra szerelt polcokon kapnak helyet. Ennek köszönhetően könnyen és gyorsan elvégezhetők a konyhai feladatok.
  Figyeljünk arra a tervezés során, hogy a fiók magasra vagy a sarokba ne kerüljön kialakításra! A sarki elemek tervezése során előnyben részesülnek a kiforduló és a körbefordítható polcos megoldások.
• Konnektorok tervezése.  – A konnektorok tervezése a legfontosabb feladat, amikor egy konyhabútor terve készen van. Nagyon pontosan kell meghatározni a helyét, hogy a későbbiekben a konyha elemei ne kerüljenek felesleges kivágásra. Fontos szempont, hogy a konnektorok megfelelő magasságban és mennyiségben legyenek elhelyezve. A beépített konyhai eszközök mögé célszerű kialakítani, valamint a konyapult és polcok közé, a kisebb konyhai gépek mindennapi használatához.
• Megvilágítás – A pontosan megválasztott és a konyhabútor felső-alsó elemeiben beépített világítás az esti órákban egy különleges hangulatot kölcsönöz. Éppen ezért érdemes a konyha fő világítása mellett erre az apró részletre is gondolni. Amire oda kell figyelni a világítás kialakításánál, hogy ne vessenek árnyékot a bútorlapra.

Milyen kritériumoknak feleljenek meg a pult alatt lévő tároló elemek?

Az első kritérium az, hogy főzés közben könnyen és egyszerűen jussunk hozzá az eszközökhöz és fűszerekhez a főzés közben. A legcélszerűbb módszer, ha a régi típusú polcos elemeket nagyobb teherbírású, fiókos elemekre cseréljük, mellyel sok felesleges mozdulattól kímélhetjük meg magunkat.

Az U és L alakú konyha tervezésekor a sarokelemeknél nagyon praktikus a körbefordítható és kifordítható polc. Nagyon hasznos az önbehúzós és csillapító működése.

Konyhaszekrény ergonómia

Az általános konyhai méretek tökéletesen alkalmazhatóak a tervezés során. Azonban még ennek ismeretében is nagyon nehéz egy konyhát pontosan megtervezni, de közel sem lehetetlen. Mint mindenben, úgy a konyha megtervezése során is kérje ki a szakember segítségét és fogdja meg a tanácsait.

Mi a standard méret egy konyhában? Milyen széles legyen? Mekkora legyen a magasság, hogy kényelmesen tudjon a család összes tagja a konyhában tevékenykedni? Hol legyenek az elektronikai eszközök? Jó hírünk van! Ezekre a kérdésekre választ kap tőlünk.
Következzen néhány példa a felmerülő kérdésekre, mely egy jó alapot szolgáltatnak a tervezés során.

Szekrények közötti távolság

Ahhoz, hogy ne csak egyszemélyes konyha legyen, hogy egyszerre többen is kényelmesen elférjenek a konyhában minimum 120 cm helyet kell hagynia a szekrények között. Ez a távolság biztosítja, hogy ha valaki a pultnál dolgozik, akkor mögötte is kényelmesen el lehet férni. Ki lehet húzni egy mögötte lévő fiókot vagy éppen ki lehet nyitni mögötte a hűtőt.

Törekedjünk arra, hogy ez a 120 cm távolság a szekrények, pultok, konyhasziget között mindenhol meglegyen. Abban az esetben, ha konyhaszigetet szeretne, akkor a konyhaszigetet körben egy 120 cm-es szabad sáv kell körül vegye. Azért szükséges ez, hogy ne legyen gond a szabad mozgás. (Természetesen a konyha helyisége, az emberek konyhai rutinja is sok esetben meghatározó.)

A könnyebb átláthatóság érdekében képeken illusztráljuk a méretet és kialakítást:

Konyhapultok szélessége

A különböző munkafázisokhoz külön-külön munkalapot érdemes tervezni:

• a mosogató és a hűtő közötti munkalap
• a mosogató és a főzőlap között az előkészítési és a feldolgozási munkákhoz
• ha a hely engedi, akkor a főzőlap után is jól jön egy konyhapult a tálalásra

Milyen szélesek legyenek ezek a pultok, hogy betöltsék a funkciójukat?

• A mosogató és a hűtő között a pultrész optimális távolsága 60 cm. Természetesen ez a rész lehet hosszabb, de ennél a távolságnál már kényelmesen használható a felület.
• A mosogató és a főzőlap közötti konyhapult arra ad lehetőséget, hogy minden olyan eszközt, ami a főzéshez szükséges kényelmesen előkészítsünk. Ez az a terület, amit a legtöbbször fog használni. Ennek a résznek a kialakítása során a maximumra kell törekedni. Az általános minimum méret 60 cm, amin már kényelmesen el lehet férni a maximum pedig a 100-120 cm. A konyha nagyságától és az elvásároktól függően ezek a méretek változhatnak.
• A főzőlap utáni pult alapvetően a kész ételek tálalására szolgál. Itt is 60 cm az optimális szélesség, de legalább 30 cm széles kell legyen ahhoz, hogy ne veszítse el a funkcióját. Ez a pultszakasz a leginkább alakítható. Amennyiben valaki ezt a részt feleslegesnek találja, úgy elhagyásával az előbbi két pultszakasz meghosszabbítható.

Mit tegyek akkor, ha az alap 100-120 cm-nél szélesebb pult is kialakítható?

Abban az esetben, ha az alap mérettől szélesebb pult is kialakítható, egyáltalán nem biztos, hogy praktikus lesz. Ha mindenhova 100-120 cm-nél szélesebb pultot tervez, akkor az egyes pontok, mint hűtő, mosogató, főzőlap egymástól túl nagy távolságra kerülnek. A mindennapi használat során pedig a konyha praktikus használata háttérbe szorul. Feleslegesen nagy területet kell bejárni egy-egy főzés alkalmával, ami hatékonysági szempontból kevésbé ideális.

Konyhapult ideális magassága

A konyhapult ideális magasságát szintén nagyon fontos minden konyhatervezésnél pontosan meghatározni. A nem megfelelő magasságú pult kényelmetlenné teheti a konyhai munkát. A túl magas a pult, akkor az kezek és a vállak olyan plusz terhelést kapnak, ami diszkomfort érzetet ad. A túl alacsony pult pedig a folyamatos görnyedés miatt előbb-utóbb kínzó hátfájást okoz.

A következő módszerekkel megállapítható a konyhapult ideális magassága:

1. Álljon behajlított könyökkel, mintha valamit szeletelne.
2. Mérje le, hogy a padlótól milyen magasságban van a könyöke.
3. Ideális esetben a munkapult teteje és a könyök között 10-15 cm távolság kell legyen! A könyök és a padló közötti távolságból vonjon ki a 10-15 cm-t és megkapja, hogy milyen magas az ideális munkapult.

 

A 90-91 cm-es pultmagasság az általános méret. Ha olyan helyre kell tervezni konyhát, amit többen is használnak, pl apartmanokban, akkor általában ez az a magasság, amivel terveznek. Ez nagyjából az átlagos magasságú embereknek megfelelő pultmagasság.

A konyhapult magassága a konyhai elemek méretéből adódik össze. Ezek az elemek a következők:

• A konyhaszekrény láb/lábazat. Jellemzően állítható, 10-15 cm közötti magasságú. A lábazati rész adja a magassággal kapcsolatos mozgásteret. Ez az a rész, amivel lehet a konyhapult magasságával játszani.
• A konyhaszekrény váza vagy más néven a korpusz. Szabvány szerint általában 72-80 cm szokott lenni a korpusz magassága.
• Munkapult. A munkapult zárja le a konyhaszekrényt. Itt is különböző szélességű munkapultok közül lehet választani. Általában 2 cm és 4 cm közötti vastagsággal kell számolni.

Konyhaszekrény szélessége

A konyhaszekrények szélessége változó. A szabvány szerinti konyhaszekrényeknél általában a 10 cm és a 15 cm többszörösei adják a választható szélességeket. Így például létezik: 20, 30, 40, 45, 50, 55, 60, 70, 80, 90, 100, 110, 120 centiméter széles konyhaszekrény. Egyedi tervezés során természetesen bármilyen méret megvalósítható.

A konyhaszekrények szélesség lehetővé teszi, hogy minél hatékonyabban ki tudjuk használni a rendelkezésre álló teret. A konyhán belül viszont nem érdemes nagyon eltérő szélességet használni. Az egyenlő méretű szélesség felelős az összhangért. Az esetek többségében a 60 cm széles szekrényekkel lehet találkozni. Ezeket az egyéni igények vagy az ideális helykihasználás miatt más szélességű szekrénnyel lehet kiegészíteni.

Konyhaszekrény mélysége

Az alsószekrénynél és a felsőszekrényről eltérő mélységet használunk. Erre azért van szükség, hogy munka közben ne verje be a fejét. A felsőszekrény valamivel bentebb kell érni, mint az alsószekrénynek, hogy kényelmesen a munkapult fölé tudjon hajolni.
Az alsószekrények általában 56 cm mélyek. Ez a konyhaszekrény vázának a mélysége. A lábazat ennél 4-5 cm-rel bentebb van, a munkapult pedig 2-4 cm-rel kintebb. A munkapult általában 60 cm.

A felsőszekrények mélysége 30-34 cm között van. Érdemes arra figyelni, hogy kényelmes legyen, mert ha túlságosan kilóg, kellemetlenséget okozhat.

Alsószekrény és felsőszekrény közötti távolság

Az alsó és a felső szekrény közötti távolság általában 51 cm. A testmagasság ebben az esetben is befolyásolja ezt a méretet. Ha túl magasra kerül a felsőszekrény, akkor egyrészt az illető nem lát bele, másrészt fellépő nélkül nem fogja elérni az ott tárolt tárgyakat.

A felsőszekrényt célszerű úgy elhelyezni, hogy a felsőszekrénynek legalább az alsó polca körülbelül szemmagasságban legyen és a polcban lévő dolgokhoz kényelmesen hozzáférjünk.

A magasszekrény (amennyiben ezt is tervez) és a felsőszekrény magasságát, valamint a felsőszekrény alsószekrénytől mért magasságát úgy számolja ki, hogy a magasszekrény teteje és a felsőszekrény teteje egy vonalban legyen.

Mosogató választása és elhelyezése

Napjainkban a mosogatók számtalan méretben és minőségben elérhetőek. Az egyetlen információ, ami választáshoz szükséges az a szekrény mérete és az alap mosogató méretei és színei.

Mi az a tényező, ami egy mosogatónál fontos, hogy megkönnyítse az Ön mindennapi munkáját és örömet szerezzen a használat során?

Íme egy útmutató, hogy tökéletes mosogatót válasszon:

Először is, kezdjük a víz keménységgel!

A rossz minőségű víz a használat során rossz hatással lehet a mosogató anyagra. A vízkő és a vízkő oldó könnyen roncsolhatják a mosogató anyagát és szerkezetét, ami miatt rövid idő alatt elveszíti eredeti megjelenését. Éppen ezért nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a háztartásban milyen a víz minősége és ha szükségesnek tartja, akkor vízlágyító berendezést beszerelni.

A másik megoldás, ha olyan színű és minőségű anyagból készült mosogatót választunk, melyen nem látszik meg a vízkő.

A következő lépés az ergonómia

Ez a lépés alapvető, ha szeretné, hogy a mosogató a használat során kényelmes legyen. Az alapvető szabály egyszerű. Minél inkább meghajol mosogatás közben, annál rosszabb a hátának.

Hogy a mosogató a lehető legkényelmesebb legyen, érdemes a következő pontokat figyelembe venni:

1. A konyhapult magassága (ahova a mosogató telepítve van)
2. A mosogató medencéjének mélysége
3. Milyen messzire van a csap beszerelve és mennyire nyúlik be a mosogatóba. Ebből következőleg a vízfolyás elérhető-e kényelmesen annak a személynek, aki mosogat.
4. Mennyire van messze a mosogató medencéje attól a személytől, aki mosogat. (Az olyan dolgok, mint a medencék száma vagy, hogy legyen-e csepegtető a mosogató oldalán nem lényeges és csak a személyes preferencia múlik)

Mosogató elhelyezése

Akkor, amikor sikerült kiválasztani a mosogatója méretét és színét, érdemes tisztában lenni néhány szabállyal, ami a mosogató telepítés megfelelő helyének kiválasztásával kapcsolatos.

1. Próbálja meg elkerülni a mosogató telepítését más elektronikai berendezések közvetlen közelében. Mikor ételt készít elő, általában a munkapult és a hűtő között mozog. Abban az esetben, ha a mosogatója ezen 3 berendezés között helyezkedik el, akkor minden egyes alkalommal, amikor valaki mosogatni szeretne, zavarja majd Önt az étel elkészítésében.
2. A mosogatót távolabb érdemes elhelyezni a faltól vagy a hűtő oldalától, ezzel is kényelmesebbé téve a használatot.
3. Ne telepítse mosogatóját alacsonyan függesztett szekrény alá. Megnehezíti a nagyobb edények mosogatását és akadályozza a különböző magasságú embereknek a kényelmes használatot.
4. Ha lehet ne telepítse mosogatóját ablak elé. A csaptelep miatt nem fogja tudni kinyitni az ablakot és vízfoltos lesz az ablak üvege.

A 60 cm széles konyhai szekrénybe vesz egy mosogatót, ami az eladó szerint, tökéletesen illeszkedik majd a bútorba. Kicsomagolja a mosogatót, megpróbálja berakni és kiderül, hogy nem fér be. Ez gyakran megtörténik, ha csepegtetős mosogatót vásárol és a tartozékok be vannak szerelve a csepegtetőbe (pl;a mosószer adagoló).

A különféle típusú kiegészítők mérete kiterjedhet magának a mosogatónak a kontúrján túl. A szekrény méretének minimum szélessége a termékleírásban csak a mosogató és a csap telepítésére utal, amit a hozzáértők tudnak ugyan, de egy általgos vásárló sajnos nem. Amennyiben kiegészítőket vásárol hozzá, automatikusan több helyre és szélesebb szekrényre lesz szüksége, amire abban a pillanatban nem is gondol. Jobb ezzel számolni, hogy a csalódást elkerüljük.

Mosogató és munkalap anyagtípusa

A kő, gránit, vagy a kompozit munkalapok megfelelnek az alul felszerelt, vagy a peremes mosogató számára egyaránt.
A laminált forgácslap azonban csak a felülről beépíthető mosogatókhoz alkalmazható megfelelően.
Az alul felszerelt mosogatókat általában nem ajánlatos ilyen munkalapok alá telepíteni. Mivel nehéz megfelelő védelmet biztosítani a laminált pult szélének a vízzel szemben. Fából készült munkapultok – bár szépek megjelenésükben -, de szintén nem jó választás erre a célra.

A tömörfa munkalap nedvességálló, kivétel akkor, ha nem intenzív és hosszan tartó vizesedésnek van kitéve. Ezért időként impregnációra van szükségük.

Az egyetlen kivétel a tölgyfa és a teakfa. Azonban, még ha ilyen fából is készült a munkapultja és rendszeresen impregnálja, ne felejtse el a foltokat folyamatosan törölni. Ezzel elkerülhető a fa eltorzulása vagy felduzzadás.

A fa munkapultot azoknak a vásárlóknak ajánljuk, akik csak néha használják konyhájukat és mosogatógépet használnak mosogatáshoz.

A gránit mosogató vásárlása során két féle típus közül választhatunk:

1. előre lyukasztott változatban
2. lyukak nélkül (vagy csak előkészített helyekkel)

A mosogató lyuk fúrása speciális fúrófejet, hozzáértést és időt igényel. Abban az esetben, ha ezt a típust választja jobb, ha ezt szakemberre bízza.

Főzőlap kiválasztása

Számos kérdés felmerülhet egy főzőfelület vásárlása során. Elsősorban a két beépíthető verzió, az indukciós és kerámia főzőlap közötti választásban próbálunk meg segítséget nyújtani. Bemutatjuk mindkét berendezés előnyeit, illetve hátrányait. Természetesen a félindukciós és gáz főzőlapokat tulajdonságairól is beszélünk pár szót.

Kerámia és indukciós főzőlapok

Hogyan működnek?

A kerámia főzőlap az öntött kerámia üveg alatt tekercselt fém elemeket tartalmaznak. Ezek az elemek felmelegednek a kívánt hőmérsékletre, melyek felhevítik a kerámia felületet és ennek köszönhetően az edényeket.

Az indukciós főzőlapok erős, nagyfrekvenciás elektromágneseket használnak a fűtött tekercsek helyett. Ezek a mágnesek mezőt hoznak létre. A serpenyőt melegíti fel, nem pedig a főzőlap felületét.

Az indukciós főzőlapok hatékonysági ideje sokkal rövidebb, mint kerámia főzőlapoké. Mivel csak a serpenyőt melegítik, és nem pedig a környező levegőt vagy a főzőlapot.

Az indukciós és kerámia főzőlapok jellemzője a digitális érintésvezérlés. Ez segítséget nyújt a pontosabb hőmérséklet beállításában. Az érintőképernyők – például a gyermekzár vagy a vezérlőpanel lezárása, az időzítők, a szünet gombok stb. – nagyon hasznosak lehetnek a felhasználó számára.

Az indukciós főzőlapok több főzési beállítást kínálnak. A főzőlapok azonnal reagálhatnak a hőbeállítások megváltoztatására. Ezzel szemben az elektromos főzőlapoknak időre van szükségük a hőmérsékletváltozáshoz.

A kerámia és az indukciós főzőlapok olyan hatékony biztonsági funkciók széles választékát kínálják, melyet a hagyományos, nyílt lángú készülékek nem. Jelentősen csökkentik az esetleges testi sérülések és a főzőlap sérülésének kockázatát.
Az indukciós főzőlapok ideálisak kisgyermekes családok számára. A felület nem olyan forró, mint a kerámia teteje. Akkor kezd el melegedni, ha be van kapcsolva és az edényt rátettük a felületre.

A kerámia főzőlapok főzés után akár ötször tovább megtartják a meleget, mint az indukciós berendezések. A legtöbb ilyen készüléknek már van egy hőjelzője. Pontosan megmutatja, melyik zóna túl forró még a tapintáshoz vagy a tisztításhoz.
A kerámia főzőlapok hatékonysága a főzés során kisebb, minta az indukciós főzőlapoké. Az elemek felmelegedése időt igényel. Ezen felül pedig a főzőlap az edénynek történő hőátadása során több hőt elveszít.
Az indukciós főzőlap által létrehozott mágneses mező képes arra, hogy azonnal felmelegítse a serpenyőt. Az üres főzőfelületen vagy az azt körülvevő levegőben nem keletkezik hő, ezért a főzési idő sokkal rövidebb lesz.

Tisztítás

Aki használt már élete során gáztűzhelyt, és takarította is, az igazán tudja értékelni a kerámia és indukciós főzőlap egyszerű tisztán tartását. A legtöbb indukciós és kerámia főzőlap sík felületű és digitális érintőképernyővel rendelkezik. Ez nagy előny, ha a főzőlap tisztításáról van szó. Nincs olyan rés, amelybe az élelmiszerek bele ragadnának. Ez viszont azt jelenti, hogy a főzőlap tisztítása egyenlő az egyszerűen tisztíthatósággal.

Azonban, mivel a kerámia főzőlapok felmelegednek, ezért a kiömlött ételek oda tudnak égni a felületre. Amint a biztonságos hőmérsékletre hűlt, azonnal le kell takarítani, hogy a szennyeződés ne száradjon rá.

Edények

Az indukciós főzőlapok talán egyetlen hátránya, hogy speciális edényt igényelnek. A konyhai eszközön fel van tüntetve, hogy az használható indukciós főzőlapra vagy sem.

A kerámia főzőlapokon szinte minden edényt használható. Ezek azonban kevésbé energiahatékonyak. A kerámia főzőlapok jobban teljesítenek, ha lapos aljú edényeket használunk. Teljes egészében lefedik a lapot, nem lesz elveszett hő és csökken a felmelegedési idő is.

Félindukciós főzőlap

Az említett két főzőlaptípuson kívül vannak félindukciós főzőlapok is. Abban különböznek a hagyományos indukciós készüléktől, hogy megtalálható rajta kerámialapos és indukciós főzőzónák is.

Gázfőzőlap

A gázfőzőlapokról is érdemes ejteni néhány szót, hiszen ez egy olyan készülék, ami több évtizede a háztartások része. Ezek a gázfőzőlapok továbbra is sokak körében népszerűek. Egy gázfőzőlap sokkal költséghatékonyabb, mint egy indukciós vagy kerámia főzőlap. Teljesen más hangulatot kölcsönöz egy konyhának. Ennek a típusnak a további előnye, hogy bármilyen edénnyel használhatjuk.

Azonban érdemes megfontolni, hogy egy gázfőzőlapba invesztálunk-e. A bekötés egy teljesen más eljárást igényel, mint egy elektoromos lap. Továbbá használata során égéstermék keletkezik. Ezt el kell vezetni és meghibásodása robbanásveszélyes lehet. Arról nem is beszélve, hogy tisztítása sokkal nehezebb.

Minden esetben érdemes jó előre tájékozódni és szakember véleményét kérni, hogy a konyha elektromos hálózata megfelelően működjön a gépek használata során.